Kövessen, kérem!
A nyelvész majd megmondja
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Írjon! Nekünk!
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Szerző: Sándor Klára
Találatok száma: 48
Megjelenített tételek:
Előre megfontolt szándékú nyelvirtás
| Sándor Klára | 2015. december 10. |
A Vatikán évszázadokig eltűrte, hogy moldvai hívei nem tudnak gyónni, hogy Istenhez csak egy idegen nyelven dadogva beszélnek, hogy Románia janicsármódszerrel végezte a moldvai katolikus papok képzését. A Szentszék azonban nemcsak nemtörődömségével j...
Nyelvében is él a székely?
| Sándor Klára | 2015. november 13. |
A székelyek igen öntudatosan vallják a magyarországi, de akár erdélyi magyaroktól való különbözőségeiket – de vajon ugyanilyen magabiztosak akkor is, amikor saját falujuk, városuk nyelvjárásáról mondanak véleményt? Látszólag igen – a valóságban azonb...
Farkasokra bízott nyájak
| Sándor Klára | 2015. október 22. |
Van moldvai katolikus pap, aki szerint a pápa budapesti látogatásán részt venni olyan, mint ha eladná az ember a lelkét egy tál lencséért. Furcsa kijelentés egy katolikus paptól? Kétségtelenül. De ha tudjuk, hogy a moldvai papi szemináriumokban fenná...
Új székely írásos nyelvemlék – szenzációs lelet?
| Sándor Klára | 2015. augusztus 25. |
Számos korai székely írásos emlék Székelyudvarhely környékéről származik, de a város határain belül most találták meg az elsőt. De vajon nem modern kori hamisítvány-e? Hogyan dönthető el? És mi szerepel rajta?
Harc a kazárosítás ellen –
avagy hogyan nyerte a Bulldog
a Unicode-háborút?
avagy hogyan nyerte a Bulldog
a Unicode-háborút?
| Sándor Klára | 2015. augusztus 18. |
Hogy miért érdemes minél több szervezetnek belépnie a Magyar Szabványügyi Testületbe? Például hogy megakadályozza a magyar örökség kazárosítását. Legalábbis a Magyarok Világszövetsége ezt találta megfelelő eszköznek, hogy megakadályozza az „idegen be...
A Bulldog szövetsége és annak széthullása
| Sándor Klára | 2015. augusztus 11. |
2015 júniusától része a világ különféle írásait egységes rendszerbe foglaló Unicode-nak a székely írás. Hosszas belharcok után eldőlt, hogy Old Hungarian lesz a neve, nem Rovas, és nem tartalmaz olyan jeleket, amelyek nem mutathatók ki a székely írás...
A soha meg nem hallott ima
| Sándor Klára | 2015. július 16. |
A csángók évszázadok óta kérik a Vatikánt, hogy biztosítson nekik misét saját anyanyelvükön – a Szentszék azonban soha nem hallotta meg kérésüket. A 17. századtól a csángók lengyel, olasz, bosnyák papokat kaptak, magyar anyanyelvűek csak elvétve juto...
Ahol voltaképpen egyáltalán nincsen tér (és nincsen idő sem)
| Sándor Klára | 2015. július 3. |
Mély katolikus vallásosság, szabadlélek, lidércek, szépasszonyok és boszorkányok, jóslás babbal, szerelmi praktikák, rontás az ellenségekre, termékenységvarázslás és magvetés a hold állása szerint – mindez jól megfért egymással a moldvai csángók hit-...
Melyik a legszebb magyar nyelvjárás?
| Sándor Klára | 2015. június 25. |
Ön szerint hol beszélnek a legszebben magyarul? És a legcsúnyábban? Mit gondol annak a területnek a nyelvjárásáról, ahol felnőtt? Jobban kedveli, mint a többit? És vajon mit gondolnak róla mások? A magyar nyelvváltozatok megítélését kutató vizsgálato...
Bűn és bűnhődés a csángó falvakban
| Sándor Klára | 2015. június 3. |
Mit követhetett el az a 70 éves asszony, akit hat órán át köpködtek falustársai? Ön jól érezné magát egy biztonságot nyújtó közösségben azon az áron, hogy mindenki beleszólhat minden döntésébe? Hogyan lehet magánélet nélkül élni? Moldvában – és egész...
Hogy keletkeztek a „nagyon nyelvjárások”?
| Sándor Klára | 2015. május 19. |
Ön nyelvjárásban beszél? Nem? De tud azért beszélni valamilyen dialektust? Egyáltalán: ugyanazt jelenti a nyelvjárás és a dialektus? Miért gondolják olyan sokan Magyarországon, hogy szégyellni kell, ha tudnak „nyelvjárásban beszélni”? Olvasónk kérdés...
A középkorból a 21. századba
| Sándor Klára | 2015. május 5. |
Sokan képzelik, írják, hogy ha Moldvába utaznak, akkor ott valamiféle középkori skanzenbe érkeznek. Kétségtelen, hogy a csángó falvak lakóinak többsége nem él jómódban, és hogy az egykori hagyományok ereje általánosságban még nagyobb, mint mi megszok...
Csokkantás és mátkázódás:
mire jó a verestojás?
mire jó a verestojás?
| Sándor Klára | 2015. április 3. |
Miért veres a húsvéti tojás a csángók szerint? Hogyan köszönjünk Moldvában a húsvétot követő hetekben? Miért érdemes húsvét vasárnapján hajnalban kelni? Hogyan kell verestojással csokkantani? És mit mondjunk a mátkánknak? Csángó húsvéti szokásokról l...
Libbantástól Pilátus-verésig
| Sándor Klára | 2015. április 1. |
A húsvét a csángók legnagyobb ünnepe volt – sokszor az egyház által előírt szabályoknál is szigorúbb, hosszú testi és lelki fölkészülés előzte meg. A moldvai csángó falvakban komolyan vették a farsang végét is: igazi torkoscsütörtökkel búcsúztak a vi...
Kendert termesztettek, tojással fizetek
| Sándor Klára | 2015. március 10. |
Gyakran halljuk: a csángók „középkori” magyar nyelvet beszélnek, és életmódjuk is igen archaikus – Moldvába utazva mintha időgéppel érkeznénk. De igaz ez egyáltalán? Milyen a hagyományos csángó kultúra, és hogyan változik az utóbbi évtizedekben?
A csángók a román nemzetállamban
| Sándor Klára | 2015. február 3. |
A csángók történelmi vesszőfutása nemhogy nem ért véget a 18. században, a román nemzetállam megszületése csak rontott helyzetükön. Az asszimiláció mégis a 20. században vált igazán brutálissá: a katolikus egyház és a román állam egyesült erővel igye...
Kecskék, medvék, sámánok?
| Sándor Klára | 2014. december 31. |
A moldvai csángók nagy zajjal köszöntik az újévet: a legények különféle „hangszerekkel”, sok helyen jelmezes csapatokban járják a falut, s mondanak köszöntőt, kívánnak gazdag termést. A ma legelterjedtebb szokásról tudjuk, hogy a csángók a románoktól...
„A székely betűk valódiak”
| Sándor Klára | 2014. december 30. |
Sokáig ismeretlen volt a szerzője annak a kéziratnak, amelyet a székely írás egyik első tudományos igényű földolgozásának tekinthetünk. A munka a 18. század második felében készült, két másolatban maradt fenn. Úgy tűnik, az utóbbi időben végre kiderü...
A kovácsok és a mesterek rejtélyes felirata
| Sándor Klára | 2014. december 10. |
A székely írás legkorábban megismert, és elég korai, 1501-ben készült emléke nem könnyen adta meg magát a kutatóknak: megtalálása után még hosszú ideig nem lehetett tudni, melyik csíki templomból került elő, és nem minden szavát lehet jól olvasni ma ...
Szűk esztendők
| Sándor Klára | 2014. december 5. |
Moldva 16. századi aranykora után sötét évszázadok következtek: háborúk, nélkülözés, járványok. A moldvai magyarok elveszítették városi rétegüket és befolyásukat a fejedelmi udvarban. Annak ellenére elszigetelődtek a Kárpát-medencei magyarságtól, ho...
Magyar aranykor Moldvában
| Sándor Klára | 2014. október 13. |
A csángók életéről beszámoló írások régebben és ma is inkább a szegénységről, kiszolgáltatottságról, kirekesztettségről szólnak – nem alaptalanul. De nem volt mindig így: a moldvai magyarok a 14–16. században befolyásosak voltak a vajda udvarában, és...
Csángók: kunok, románok, magyarok?
| Sándor Klára | 2014. szeptember 24. |
Lehetséges, hogy a csángók a hont nem foglalt magyarok utódai? Vagy talán nem is magyarok, hanem kazárok, besenyők vagy kunok? Netán elmagyarosított románok? A szakirodalomban számos nézet fölbukkant már, többségüket azonban semmilyen érv nem támaszt...
Nem mind csángó, aki csángó?
| Sándor Klára | 2014. augusztus 5. |
Egyre többen mennek túl a Kárpátokon, hogy meglátogassanak egy-két csángó falut, vagy kíváncsiságból, vagy nemzeti romantikából, vagy valamilyen értékesebb „népművészeti” zsákmányt remélve. De itthon is sokat hallunk a csángókról: télen báljuk, nyáro...
Hunor és Magor, a Nap két arca
| Sándor Klára | 2014. július 23. |
Mi köze Tündér Ilonának a Boldogasszonyhoz? Ki volt Szép Miklós? Mit jelképez valójában a Csodaszarvas? És az aranytükör? Hogyan szimbolizálja Hunor és Magor a Nap kétféle erejét? Milyen volt a horvátországi tengerparti szállodában egy magyar karácso...
Az ezoterikus őstörténet „ősz táltosa”
| Sándor Klára | 2014. július 16. |
Mi köze Réka béka meséjének az emberiség eredetéhez? Hogyan alakult ki az emlős emberiség? Milyen emlékei maradtak a kétéltű embereknek? Mit árulnak el egy nyelv szavai az adott nép eredetéről, lelkületéről és jövőjéről? A kérdésekre Magyar Adorján g...
Européer rovásírás
| Sándor Klára | 2014. június 26. |
A sokféle ma használt székely ábécé közül igazi klasszikusnak számít Magyar Adorján betűsora: már az 1930-as években is igen népszerű volt. Magyar nemcsak ábécét alkotott, hanem értekezést is írt a székely írásról, s mindezt a magyarság – pontosabban...
Nyári olvasmányok – „rovásírással”
| Sándor Klára | 2014. június 5. |
Nyáron több időnk jut olvasásra – vajon miből válogathat az, aki közben „rovásírástudását” is fejleszteni akarja? Az interneten néztünk körül: milyen és mekkora kínálatból választhatnak azok, akik az elektronikus és ingyenes könyvek, kiadványok közöt...
Lázár barát alkotta-e meg a székely ábécét?
| Sándor Klára | 2014. május 22. |
A székely ábécét egy Lázár nevű karoling barát alkotta meg 864 és 873 között az avar, a cirill, a glagolita és a rúnaírás betűiből. Az ábécé a pannóniai avarok – azaz a magyarok – kereszténységre térítését segítette volna. Mindezt Vékony Gábor fejtet...
„Rovásírástankönyv” a 16. század végéről
| Sándor Klára | 2014. április 25. |
Ma egyre-másra jelennek meg a „rovástankönyvek”. Tudta-e, hogy már 1598-ban is írtak ilyet? Szerzőjéről a nevén kívül szinte semmit nem tudunk, a könyv nyomtatásban nem jelent meg, de kéziratos másolatban gyorsan terjedt – és új korszakot nyitott a s...
Szamosközy István titkos följegyzései
| Sándor Klára | 2014. január 29. |
Erdély leghíresebb történetírója, Szamosközy István az erdélyi fejedelem, Báthori István sógornőjéről, Bocskai Erzsébetről jegyzett föl egy sikamlós pletykát. Minthogy ezt vakmerőségnek látta, a pikáns részeket székely betűkkel írta. Évekkel később R...